Magyar szerkezettár
🪄
ó/ahol
ó/[Hyph:Slash]ahol

ó1 fn
1. az o hosszú párja.
2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>.ó
ó2 óv
ó3 mn
1. irod ódon, ősi.
2. irod elavult.
3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!
[ fgr ]
ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

ahol2 mut hsz nép
ott. ahol jön az apám.
____________________
aaz
____________________
madár fn
1. tollas, kétlábú, szárnyas, tojással szaporodó, meleg vérű állat (a háziszárnyasok kivételével).ahol a madár sem jár | ▸ madarak
2. gúny <kif-ekben.> drága, szép madár | ▸ ritka madár
3. argó rászedhető, kihasználható ember, balek. ne nézz madárnak!madarat lehetne vele fogatni
[?]
____________________
sem kissé biz se
I. ksz tagadó m-részek, m-ok kapcsolására
1. <előző tagadáshoz kapcsolódva:> szintén nem. éva nem szólt, ica sem; nem bántom, hozzá sem érek. | ▸ sem nem nem jött, sem nem írt. | páros, es. többszörös haszn. sem így, sem úgy nem . | <kif-ekben, se alakban.> sem éjjele, sem nappalasem inge, sem gallérjasem több, sem kevesebb | <elhallgatott előzményre utalva.> az sem baj, ha reggel jössz!ezt sem nekem mondták | <magyarázó, ill. helyesbítő tartalmú tagadó m kapcsolására:> nem is. nincs vége, azaz még meg sem kezdődött.
2. <állító m után, a vele tartalmilag rokon (le)fokozó értelmű tagadó m-ban.> mindent elhoztam, a tollat sem felejtettem el.
3. <a mellékm-ban közölt körülmény ellenére való tagadás kif-ére.> ha kérnék, sem adnám.
4. <választó ksz után, az állítm megismétlése nélkül:> nem. nem tudom, jó-e vagy sem.
5.sem is meg sem is hallotta.
II. hsz tagadó m-okban
1. <nyomatékos tagadás kif-ére.> eszembe sem jut;mondanom sem kellközel sem távolról semegy cseppet semszót sem érdemelazért sem azért sem adok!;akár sem ha akarod, akár el sem adom!
2. <tagadó névm v. hsz kiegészítésére.> semmit sem lát; sehogy sem győzi. | <harmadik tagadó szóként.> nem jön senki sem. | ritk <a ki, mi névm után, nyomatékos tagadás kif-ében.> mit sem tud róla.
[ is+nem ]
____________________
jár tn (és ts) ige
1. egymás után lépve helyét változtatja. gyorsan jár; jár a baba;helyben jár | <ember v. állat> végtagjai segítségével helyét változtatja. kézen v. négykézláb jár. | ▸ fenn jár
2. járkál, jön-megy. ki jár odakinn?örökké jár, mint az orbán lelke a pokolban mint zsidóban a fájdalom | <hiedelemben: kísértet> vhol többször v. rendszeresen megjelenik.
3. szokásosan, rendszeresen megy, közlekedik. gyalog jár; nem jár a villamos. | ▸ jár valakihez a házhoz | ▸ jár valakivel | ▸ valakire valakinek a nyakára jár | ts bejár, végigjár valamit. az erdőt járja;vmely utat jár | munkavégzés, elfoglaltság, ill. sportolás, szórakozás stb. végett rendszeresen jár vhova. gyárba jár; úszni jár. | ts isvhova jár egyetemre jár; most járja a ii.-at.
4. elmegy vhova, és vmeddig (valamiért) ott tartózkodik. jártam az orvosnál.
5. ts ▸ valamilyen táncot jár
6. vhogyan öltözködve, valamilyen külsővel mutatkozik. csizmásan v. divatosan jár.
7. valaminek a megszerzésén fáradozva több helyre is elmegy. lakás után jár;rosszban jár | ▸ valaki után jár | ▸ végére jár valaminek
8. rendeltetésszerűen működésben, mozgásban van. nem jár az órám. | valamivel vhogyan működik. kulcsra jár. | szapora mozgást végez. jár a (kötő) a kezében;vhol jár a kezejár a szájaúgy jár a keze, mint a motollaúgy jár a keze, mint a cséphadaróúgy jár a szája, mint a kereplő | <test része, ész stb. > valamilyen módon működik, működni szokott. gyorsan jár a keze, az esze. | ▸ valami jár az eszében a fejében
9.újság, folyóirat jár valakinek
10. <idő> (folyamatban) van. nehéz idők jártak. | <idő> vhogyan múlik.
11. haladás közben vhol tart, valami felé közeledik. estére jár; vége felé jár a cséplés. | <nap> a pályájának vmelyik szakaszán van. alacsonyan jár a nap. | ts ▸ a végét az utolsóját járja | valaki időnek, folyamatnak, fejlődésnek vmely szakaszában van. a 70. évében jár. | mennyiség, összeg, eredmény megközelítőleg valamilyen nagyságú. 20 000 ft körül jár az adóssága.
12. ts nép behatol, ill. bele tud hatolni valamibe. kemény a föld, nem járja az eke. | ts ▸ járja a levegő a szél
13. <hír, mondás> terjed, kering.híre jár valaminek
14.valamivel jár a kísérlet sikerrel járt.
15. kiegészítésként, tartozékaként hozzátartozik valamihez. a géphez tok is jár. | ▸ jár valakinek hány forint jár érte? | megállapodás, törvény, szokás szerint, ill. szükségszerűen esedékes valami. ezért büntetés jár.
16. <kif-ekben:> vhogyan cselekszik, valamilyen minőségben, helyzetben, állapotban él, működik. kedvében v. kedvére jár valakinek;valakinek a kezére járelöl jár valamiben élen járnyomában a sarkában jár valakinekvalakinek a nyomdokain jár | ts nép <kif-ekben:> valamiben részt vesz, elvisel, elszenved valamit. kálváriát jár. | valamilyen állapotba, helyzetbe kerül, valamilyen sorsra jut. szerencsétlenül jár; így jár az, aki ...
17. ts (t. n.) ▸ járja
[ fgr ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024